V�ratlanul j�tt, de nagy l�p�st tett meg vele az emberis�g. A k�t francia testv�rnek, Joseph Michel- �s Jacques Etienne Montgolfier-nek �tlet�k t�madt a forr� leveg�vel t�lt�tt ballonr�l, amelyet meg is tudtak val�s�tani. Val�j�ban a forr� leveg� felhajt�erej�re figyeltek fel; pap�rmalmot �zemeltettek Lyon k�zel�ben, s ott a forr� leveg� megemelte a pap�rzs�kokat… Az 1700-as �vek k�zep�n v�zg�zzel pr�b�lt�k magasba emeltetni l�gballonjukat, de a kih�l� v�zg�z kicsap�dott �s �tnedves�tette a pap�rb�l k�sz�lt l�gballont. A f�st�t is fel akart�k haszn�lni, de az hamar leh�lt, �s a j�rm� a f�ldre ereszkedett.

1783. szeptember 19-�n Pilatre De Rozier, egy fiatal orvos a leveg�be engedte az els�, Montgolfier-fiv�rek �ltal gy�rtott h�l�gballont (Aerostat Reveillon). Az utasok egy juh, egy kakas �s egy kacsa voltak. A ballon 15 percig maradt a leveg�ben, majd lezuhant. A h�rom megr�m�lt �llat t�l�lte a „l�gikatasztr�f�t”.

1783. november 21-�n azt�n felemelkedett az els� olyan Montgolfier-h�l�gballon, amely embert is vitt a gondol�ban. A rep�l�s 20 percig tartott.

1785-ben a francia Jean Pierre Blanchard �s amerikai t�rsa, John Jefferies �trep�lt a La Manche-csatorn�n. Ugyanebben az �vben, Pilatre de Rozier is megk�s�relte a csatorna �trep�l�s�t egy olyan k�s�rleti l�gg�mbbel, amelynek egyik fele h�l�gg�mb, m�sik fele hidrog�nnel t�lt�tt l�gg�mb volt. A felsz�ll�s ut�n f�l�r�val a l�gg�mb felrobbant, a pil�ta meghalt.

1793. janu�r 7-�n megt�rt�nt az els� h�l�gballonos rep�l�s Amerik�ban. A pil�ta: Jean Pierre Blanchard. A n�z�k k�z�tt ott volt maga George Washington eln�k is.

A tov�bbiakban f�leg hidrog�nnel t�lt�tt l�gg�mb�ket alkalmaztak, de nagyon sok baleset t�rt�nt.

1861–63-ban az amerikai polg�rh�bor� alatt l�trej�tt az els� l�gballonokra �p�l� l�gier�.

Az 1900-as �vek elej�n a rep�l�g�p feltal�l�sa ideiglenesen visszavetette a l�gg�mb�k ir�nti �rdekl�d�st.

A renesz�nsz az 1930-as �vekben k�vetkezett be. 1932 augusztus�ban a sv�jci Auguste Piccardnak siker�lt feljutnia a sztratoszf�r�ba (kor�bban csak ember n�lk�li l�gg�mb�k jutottak fel olyan magasra), 16 000 m (kb. 52 500 l�b) magasra. A tov�bbiakban a magass�grekordokat sorra d�nt�tt�k meg. 1935-ban a h�liummal t�lt�tt Explorer 2 l�ghaj� 22 000 m (72 400 l�b) magass�got �rt el. A leg�nys�g t�lnyom�sos kamr�ban tart�zkodott. A k�vetkez� 20 �vben senki sem tudta t�ll�pni ezt a rekordot.

1960-ban bek�vetkezett a l�gg�mb�k m�sodik renesz�nsza. Joe Kittinger 31 000 m (102 000 l�b) magass�gba emelkedett, majd ejt�erny�vel kiugrott. Az ejt�erny� kinyit�sa el�tt szabades�s k�zben el�rte a 988 km/h (274 m/s) sebess�get, amivel nem siker�lt t�ll�pnie a hangsebess�get.

1978-ban a h�liumg�zas Double Eagle II h�rom utassal (Ben Abruzzo, Maxie Anderson �s Larry Newman) a fed�lzet�n els�k�nt szelte �t az Atlanti-�ce�nt. A rep�l�s ideje is rekord volt: 137 �ra.

1981. november 10-�n elindult Jap�nb�l a Double Eagle V �s 84 �r�s �t ut�n – els�k�nt �tszelve a Csendes-�ce�nt – sz�llt le a Mendocino Nemzeti Parkban, Kaliforni�ban. A 4 pil�ta �j t�vols�gi rekordot �ll�tott fel: 9 138 km-t (5 678 m�rf�ld) tettek meg.

1984-ben Joe Kittinger 5 689 km-t (3535 m�rf�ld) megt�ve l�gg�mbj�vel, els�k�nt szelte �t egyed�l az Atlanti-�ce�nt.

1987-ben Richard Branson �s Per Lindstrand els�k�nt szelt�k �t h�l�gballonnal az Atlanti-�ce�nt. A 4 667 km-es (2 900 m�rf�ld) t�vot 33 �ra alatt tett�k meg. A l�gg�mb t�rfogata 65 128 m³ volt.

Egy �vvel k�s�bb Per Lindstand �jabb rekordot �ll�tott fel: h�l�gballonj�val egyed�l el�rte az az�ta is fenn�ll� magass�gi rekordot: 20 000 m-t.

Richard Branson �s Per Lindstrand 1991-ben els�k�nt szelte �t h�l�gballonnal a Csendes-�ce�nt. A 10 782 km-es t�vot – Jap�nt�l Kanad�ig – 47 �ra alatt tett�k meg. Sebess�g�k helyenk�nt el�rte a 390 km/�r�t. 1995-ben Steve Fossett els�k�nt szelte �t l�gg�mbbel �s egyed�l a Csendes-�ce�nt, Korea �s Kanada k�z�tt. Utaz�sa 4 napig tartott.

1999-ben, az els� vil�gk�r�li utat l�gg�mbbel Bertrand Piccard �s Brian Jones tette meg. Sv�jcban sz�lltak fel, �s 19 nap, 21 �ra �s 55 perc ut�n Afrik�ban sz�lltak le. Az utaz�si id� teh�t r�videbb volt, mint a Verne Gyula �ltal elk�pzelt 80 nap.