Az els� h�l�gballon kezdem�nyt a k�naiak haszn�lt�k az �n. h�rom kir�lys�g (Shu dinasztia) idej�n Kongming l�mp�sok form�j�ban. Ezek kism�ret�, belsej�kben m�csest tartalmaz� l�mp�sok voltak, amelyeket katonai jelz�sek lead�s�ra engedtek a magasba.

A 17. sz�zadban Francesco Lana Terzi jezsuita szerzetes fedezte fel az aeronautika egyik alapt�rv�ny�t. R�j�tt, hogy a leveg�nek s�lya van, �gy ami n�la kisebb s�r�s�g�, az felemelkedik a leveg�be.

Az 1700-as �vek k�zep�n a franciaorsz�gi Annonay-ban m�k�d� pap�rgy�ros csal�d k�t sarja, a k�s�bb csak Montgolfier-fiv�rekk�nt ismert Josef �s Etienne k�s�rletezni kezdtek, �s el�sz�r v�zg�zzel pr�b�lt�k magasba emeltetni l�gballonjukat, de a kih�l� v�zg�z kicsap�dott �s �tnedves�tette a pap�rb�l k�sz�lt l�gballont.
A Mongolfier fiv�rek h�l�gballonj�nak m�solata a British Museumban

K�s�bb arra figyeltek fel, hogy az �g� pap�r hamuja felsz�ll az �g fel�. A z�rt f�st�t is fel akart�k haszn�lni, de az hamar leh�lt, �s a j�rm� a f�ldre ereszkedett. V�g�l az alulr�l t�rt�n� folyamatos meleg�t�s mellett d�nt�ttek. El�sz�r �resen engedt�k fel l�gg�mbj�ket a magasba, k�s�bb �llatokat (egy juhot, egy kakast �s egy kacs�t) helyeztek a kos�rba. V�g�l eld�nt�tt�k, hogy elv�gzik az els� emberes rep�l�st. XIV. Lajos kir�ly rabokat akart a pr�barep�l�sre felhaszn�lni, de egy fiatal orvos, Pil�tre de Rozier (� lett k�s�bb az els� ember, aki l�gibalesetben meghalt) �s Francois d'Arlandes m�rki v�llalta, hogy besz�llnak a l�gballon gondol�j�ba. �gy, az els�, embert is sz�ll�t� h�l�gballonos rep�l�st �k hajtott�k v�gre 1783. okt�ber 19-�n P�rizs mellett. A hivatalos, t�bb sz�z megh�vott el�tt v�grehajtott rep�l�sre 1783. november 21-�n ker�lt sor. A rep�l�s 25 percig tartott, ezalatt kb. 7,5 km-t siker�lt megtenni. Maga a l�ghaj� v�szonb�l k�sz�lt, amelyet pap�rral b�leltek ki. A l�gg�mb alja nyitott volt, alatta egy r�cson szalma �s sz�raz fa �gett, �s annak f�stje, illetve a felmelegedett leveg� emelte magasba a l�gg�mb�t.

A h�l�gballonnak azonban m�ris megjelent a vet�lyt�rsa. Alig n�h�ny nappal a Montgolfier-fiv�rek sikeres bemutat�ja ut�n, 1783. december 1-j�n Jacques Alexandre C�sar Charles �s Ain� Roberts - szint�n P�rizs k�rny�k�n - k�nsav �s vasreszel�k reakci�j�b�l sz�rmaz� hidrog�nnel t�lt�tt l�gg�mbbel emelkedtek kb. 550 m�ter magasba. Miut�n P�rizs mellett egy mez�n lesz�lltak, a megr�m�lt parasztok azonnal megsemmis�tett�k az �gb�l pottyant fura szerkezetet.
H�l�gballon az ausztr�liai Brisbane f�l�tt

A fejl�d�st azonban nem lehetett meg�ll�tani. A m�szaki versenyt ekkor mindenesetre a hidrog�nnel t�lt�tt l�gg�mb�k nyert�k, �s a h�l�gballon csak 1860 ut�n kezdett el �jb�l terjedni.

A k�vetkez� �vben Szablik Istv�n �s Domin J�zsef is k�s�rletezni kezdett l�gg�mb felbocs�t�s�val. A felfedez�s gyakorlati felhaszn�l�s�t el�sz�r a katonas�g kezdte el. 1861-63-ban az amerikai polg�rh�bor� alatt l�trej�tt az els�, l�gballonokra �p�l� l�gier�.

H�l�gballonverseny
Az els� felsz�ll�st Magyarorsz�gon M�nner �s Kraskovits b�csi fizikus-doktorok hajtott�k v�gre 1811. j�nius 3-�n, M�nnerrel a gondol�ban. A Magyar A�ro-klub 1902. m�rcius 2-�n alakult meg, �s m�jus 1-j�n sz�llt fel a Turul, az els� magyar tulajdon� ballon haz�nkban. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n 1977-ben k�sz�tett�k el az els� magyar h�l�gballont, a Pann�ni�t, amelyet az�ta t�bb sz�z k�vetett. 1980 �ta rendszeresen szerveznek versenyeket, nemzeti bajnoks�gokat is. 1990-ben Moln�r Csaba eur�pai h�l�gballon-bajnok lett. 2005-ben Debrecenben rendezt�k meg a 14. H�l�gballon Eur�pa Bajnoks�got, amelyen 84 versenyz�ballon mellett 30 fiesztaballon is r�szt vett.