Napjainkban a m�rn�k�k �jb�l foglalkozni kezdtek a l�ghaj�kkal. F�leg turisztikai �s rekl�mc�llal, de kutat�knak, vagy ment�si c�lokra is �p�tenek l�ghaj�kat, amelyekbe integr�lj�k a leg�jabb technikai v�vm�nyokat (korszer� anyagok, modern navig�ci�, sz�m�t�g�pes vez�rl�s stb.).

M�sr�szt, a had�gyi ir�ny�t�s �jb�l �rdekl�dik e l�gi sz�ll�t�si eszk�z ir�nt. Olyan nagym�lt� rep�l�g�pgy�rak, mint p�ld�ul a Lockheed-Martin �gynevezett hibrid l�ghaj� tervein dolgoznak, amellyel nagyt�meg� sz�ll�tm�nyokat lehetne lassan, de olcs�n nagy t�vols�gokra eljuttatni. E projekthez a p�nzt a katonai k�lts�gvet�s biztos�tja. Az amerikai had�gyminiszt�rium Fejleszt�si �gyn�ks�ge, a DARPA 2005-ben 2,9 milli� doll�rt adott az eml�tett c�gnek, �s 3,2 milli� doll�rt az Aeros Aeronautical Systems Corp.-nak egy nagymagass�g� hibrid l�ghaj�, a Walrus („rozm�r”) k�dn�ven fut� munka els� fejleszt�si f�zis�ra. A hibrid l�ghaj� nehezebb a leveg�n�l, ez�rt f�gg�leges meghajt�st �s g�zel��ll�t�st is haszn�l a rep�l�shez.

A hadsereg k�v�nalmai: 500 tonna felszerel�s vagy leg�nys�g sz�ll�t�sa 22 000 km t�vols�gra 7 nap alatt (ez a F�ld t�ls� oldala, gyakorlatilag a legnagyobb t�vols�g k�t f�ldi pont k�z�tt), valamint fontos felt�tel az el�k�sz�tetlen terepen val� fel- �s lesz�ll�s k�pess�ge. �sszehasonl�t�sul: az amerikai hadsereg legelterjedtebb l�gi tehersz�ll�t�ja, a C-130 Hercules mind�ssze 22 tonn�t k�pes tov�bb�tani, a vil�gon jelenleg a legnagyobb tehersz�ll�t�, az ukr�n Antonov An-225 pedig 275 tonn�t. A program p�nz�gyi t�mogat�s�t azonban 2006-ban t�r�lt�k