A l�ghaj� a l�gg�mb fejl�d�s�vel j�tt l�tre. Sz�ks�g volt olyan l�gi j�rm�re, amely nem csak a szelek k�nye kedv�re halad a leveg�ben. A jobb l�gellen�ll�s miatt a szivar alak� ballonokat kezdt�k alkalmazni. Ett�l kezdve m�r a l�gg�mb helyett a l�ghaj� elnevez�st haszn�lt�k. Az ir�ny�t�s mindaddig megoldatlan maradt, am�g fel nem tal�lt�k a g�zg�pet. George Cayley 1837-ben tervezte meg, majd 1852-ben meg�p�tette a g�zg�ppel hajtott korm�nyozhat� l�ghaj�t. Az els� alum�nium szerkezet� l�ghaj� tervez�se Schwarz D�vid nev�hez f�z�dik. Schwarz D�vid hal�la ut�n, 1898-ban Ferdinand von Zeppelin szerezte meg a szabadalmat, �s beind�totta az alum�niumb�l, merev bels� v�zzal k�sz�lt utassz�ll�t� l�ghaj� gy�rt�s�t. Ezekkel a l�ghaj�kkal lehet�v� v�lt Eur�pa �s Amerika k�z�tt az Atlanti-�ce�n feletti utassz�ll�t�s is. A l�ghaj�z�s a m�sodik vil�gh�bor� el�tt �lte vir�gkor�t. Hanyatl�s�t a hatalmas, hidrog�nt�lt�s� Hindenburg l�ghaj� katasztr�f�ja ind�totta el. A l�ghaj�k ezut�n gyorsan elt�ntek a leveg�b�l, �s hely�ket a rep�l�g�p vette �t.